Így lettem Androidosból Apple-ös

Mindig zavart az a tendencia, hogy egy csúcskategóriás Android telefonra is maximum 2 évig jönnek a frissítések, utána kampó. Aztán ott  volt amit a Huawei-el csináltak az amerikaiak, bár érdekes módon a P10 telefonomat napok alatt el tudtam adni. Viszont cserébe a mérleg másik oldalán ott volt, hogy legalább olcsó, összehasonlítva az iPhone-okkal. Na most ez is megszűnt, a gyártók szépen felsorakoztak az Apple mellé árban. Szóval az egyik oldalon ott a megszokott platform, árban immár ugyanott, frissítés max  2 évig, az értéke minden évben kb. feleződik. A másik oldalon pedig ott az iPhone, 6 éves készülék is megkapja a legfrissebb rendszert, stb. Volt még egy érdekes igényem, amivel szembe mentem a trendekkel: kicsi telefon kellett, 5.5 col körüli, elegem volt a tepsi telefonokból. És Androidban nincsen ilyen méretben használható telefon, mind hulladék, kivéve talán a Google Pixelt, de az olyan áron is.

Így lett iPhone-om, pontosabban a 12 mini. Nem volt újdonság, Petra már hónapok óta ilyet használt. Az átállás nem volt piskóta, egy hónapig a “how to … in ios”-ből állt a Google kereséseim nagy része, de végülis megérkeztem. Egyedül a fotók olyan szinkronizálása okozott gondot, hogy Petra is elérje az én fotóimat eredeti minőségben, és viszont. Erre az iCloud nem alkalmas (a megosztott album egy csökkent minőségű duplikátumot hoz létre, és a belerakható mennyiség korlátozott). Így végülis OneDrive-al osztjuk meg, ott is nem album szinten, hanem fájl szinten. Kompromisszum, de megmarad az eredeti minőség.

A Xiaomi Mi9 telefonomat nagyon jó áron árultam, és még így is 1.5 hónap volt mire elment, ez is érdekes lecke volt, a kutyának nem kell most használt Android.

Add comment

Loading