Idén Petrával Lengyelországban karácsonyoztunk. Mivel a saját családom nem tervezett velünk karácsonyozni, így könnyű döntés volt. A Zseppelin utazási irodával mentünk, egy 4 nap 3 éjszakás kirándulásra. Besztercebányán belváros nézés volt (bezárt nyilvános wc-vel, wááá), voltunk a wieliczkai sóbányában, amit hihetetlenül élveztem. És meglepő módon tökéletesen kaptam levegőt, amíg lenn voltunk. Maga a túra 2.5 óra, és brutál szép sószobrok vannak lenn, és egy komplett, működő kápolna is. A fő célpont Krakkó volt, itt volt a szállásunk is. Itt a karácsonyi belvárosban időztünk sokat, templomokat, várakat, egyetemet néztünk, Schindler gyárának a régi kapuját. Aznap jól meg is fáztam, mert bár 6 fok volt, de brutális hideg szél. Utolsó nap Zakopane volt egy 2 órára az úticél, itt végre volt tisztességes mennyiségű hó, amit Petra nagyon várt. És végre így hasznát tudtuk venni az út előtt vett bakancsainknak. Remek kis kirándulás volt, sok szépet láttunk.

Az  idei Kutatók éjszakáján Petrával a Mikrosebészet előadáson voltunk. A Waze jól mutatta az épületet, de kicsit megszeppentünk, amikor a Klinika baromi nagy mosodájának a háta mögött, egy épületbe vitt minket, de jó helyen jártunk. Egy egy órás előadás után gyakorlat is volt, amit nagyon élveztünk. Injekciós tűvel, mikroszkóp alatt kellett papírról lekaparni a nyomtatott betűket úgy, hogy egy festékszem se maradjon, és a papír se sérüljön. Hát, nem könnyű. Mikrosebészet oktatatáson egy napig csak ez a gyakorlat megy, és ez a legkönnyebb.

Hétvégén elkezdtük az összeköltözést Petrával. Tök fura (ugye a családomon kívül sosem éltem tartósan együtt senkivel), meg most még alig lehet lépni a lakásban :) Venni kell új, praktikusabb bútorokat, hogy beférjen minden, szóval vasárnap itt Debrecenben bútorboltoztunk, szombaton pedig majd irány az IKEA. Hogy hogyan fog minden beférni azt nem tudom, de szerencsére Petrának van érzéke a lakberendezéshez.

Nagy álmom volt levendulásba menni, Tihany viszont elég messze van :D Petra talált rá a létai levendulásra, így oda mentünk. Egy domboldalba (jó, egy debreceninek minden földtúrás domb) volt, korábban szőlőskert, most levendulás.  2000 forintért lehetett zsákot venni, és teleszedni. 9:10-re érkeztünk 10 perccel a nyitás után, és akkor már javában nyüzsögtek az emberek. Mi egy órát voltunk, akkor meg aztán végképp tömegnyomor volt. Maga a rendezvény ugyan két napos volt, de vasárnap 12-re az összes levendulát learatták. Baromi jó élmény volt, most szárad a szerzeményünk.

Tegnap voltunk öcsémmel a tavaszi Play IT-n. Collectors jegyünk volt, ami egy órával korábbi rövid soros bejutást, garantált Mojo fejhallgatót, és Collectors’ zone belépést adott (ami csak egy ingyen büfé volt amúgy). A vastrónra gyorsan rárepültünk, de a VR lézerkardozásra már 1 órát kellett sorban állnunk. Egy kellemetlen élményünk volt, amikor az xbox standon a sorbanállás után spectator módba váltott a játék, persze a hostess csaj se tudta wtf, semmit nem lehetett csinálni, és ki is purcant a karakter. Amikor végre rendes módba váltott a játék: meghaltatok, engednem kell a következőt. WTF? Pólót vettem meg xbox one kontrollert, azt úgyis akartam már. Bár kicsit izé volt, mert csak a kék volt 10 ezer, de úgy voltam vele egye fene. 6 órát voltunk ott, jó volt :) És autós játékban még mindig béna vagyok.

Hát, nem gondoltam hogy egy fánktól kapok cukorsokkot. Szombaton voltam Petrával fánk fesztiválon. Igazából 2 stand kivételével nem volt nagy szám. Forralt borok, a szokásos vásári dolgok, és fánkok, többségében olyanok, amiket a Tescóban is megkapok. Volt viszont hosszúkás fánk, ehhez utca hosszan állt a sor. Így a képen látható pulthoz mentünk, ahol speckó fánkokat árultak, nem gyenge árakon, de egyszer élünk. Én levendulásat ettem, Petra banánost. Mindketten alig bírtuk legyűrni, és utána órákig “hűbazdmeg mennyi cukor” érzésünk volt.

2017-ben történt:

• Talán a legfontosabb, hogy szeptember óta van egy barátnőm, akit nagyon szeretek
• Vettem egy prémium mosógépet a Hajdúnak csúfolt Fagor helyett
• Vettem egy CNC marót, ez egyelőre pihenő projekt
• Vettem egy 3d nyomtatót, ami sok tanulás és küzdelem után jól működik
• A 3d nyomtatóhoz kapcsolódóan beszereztem egy csomó prémium szerszámot
• Új telefonom van, ezúttal víz, ütés és porálló
• Nem jött össze a szemműtét projektem, túl alacsony a dioptriám hozzá
• Vettem egy 4k-s TV-t
• Munkahelyen egyedül maradtam a magyar oldalon, mindenki elhúzott

És hogy mit várok 2018-tól:

• Össze fogunk költözni barátnőmmel kb. nyáron
• Év vége felé esetleg gyerek
• Már valószínűleg megvan mi lesz a következő telefonom: Huawei P10

Idén is megrendezték a Kölcsey központban a Science NO fiction tudományfesztivált, a National Instruments jóvoltából. Szombaton voltunk, és annyira jó volt, hogy mindjárt kétszer. Délelőtt az előadásokat hallgattuk. Ott azzal kezdtek, hogy mikróba fémet raktak, uborkán áramot vezettek, 10 centis ívet húzattak, stb… Aztán Härtlein Károly következett, őt a mai kor Öveges professzoraként emlegetik, nem véletlenül. Baromi jó dolgokat csinált a színpadon, mondjuk tűztornádót :D Programcsere miatt a kísérletek hideg anyagokkal (gondolom folyékony nitrogén) előadást már nem láttuk. Délután viszont visszamentünk a kiállító térbe. Rakat Lego, rakat robot, volt hologram, minden sarkon VR szemüveg, 3D nyomtatók hada (itt megtanultam hogy ha nem fűtött az alaplapja, akkor a nyomatok fele kuka). Még kígyót is fogdostam, ők szerintem a Nyíregyházi Állatkerttől jöttek, legalábbis a papagáj ismerős volt.

2016-ban történt:

• Bár nagy izgalommal és rögtön év elején lecseréltem az összes iratomat az új személyire, a digitális aláírás részt még mindig nem lehet használni egy Java exception miatt, amiről fél éve tudnak, és nem javítják ki. Van útlevelem is, hogy ha menni kell, akkor menni kell.
• Elkezdtem eladni / kidobni az olyan cuccokat a házban, amikre már nincs szükségem / huzamosabb ideje használat nélkül állnak / van már modernebb alternatívájuk.
• Felújítgatások: küszöb borítás, székek, stb…
• PlayIT.
• Az év beruházása a klíma volt áprilisban, nem bántam meg, nagyon hasznos.
• Nyaralni a Mátra környékén voltunk 2 napot.
• Erősen megfogyatkozott a csoportom a munkahelyen, fél éve én is keresek munkát folyamatosan sok helyen.
• Nagyon erős év volt filmek és sorozatok tekintetében, ahogy szeretem.
• Új telefon, ami nagyon jó, és végre támogatják is rendesen frissítésekkel.
• Lett egy szobanövényem, és még mindig él, ez nagy szám, viccen kívül.

2017-től mit várok:

• Készüljön el végre az ajtóhoz a küszöböm :D
• Új munkahely, méghozzá minél hamarabb.
• A szokásos: barátnő, 2016-ban is voltak próbálkozásaim, nem jöttek össze. Na talán majd idén.

Múlt hét szombaton voltam öcsémmel a Drónprix fantázianevű drón kiállításon és vásáron a Hungexpón. Már vagy egy fél éve megvettem a jegyet, akkor ilyen super early bird konstrukciót lehetett kapni. Összesen hat órát utaztunk, és vagy négy órát töltöttünk ott. A kiállított drónok mérete a közepestől a baszott nagyig terjedt, volt 1.3 méteres rotorral rendelkező típus, és ez még csak a nagy méretűek alja volt. Voltak előadások is, meg VR amihez nagyon sokat kellett volna sorban állni. Közben ment egy kiépített ledes pályán drón verseny, ott is elidőztünk egy kicsit. Jó volt, hozhatnának a Főnixbe is ilyet, simán elférne.